2011. február 9., szerda
Rózsaszín kislánysapi
Sapi magassága 16cm, kerülete 42cm, pamut fonalból. Enyhébb időkre való pici babakobakra.
Megvásárolható a meskán
2011. február 8., kedd
Téli szépségek
Még múlt hét szombaton ébredhettünk erre a hideg zúzmarás napra, ami hó nélkül gyönyörű fehérre varázsolt mindent:
A bokrok leveleit mintha csipkemintával körbehorgolták volna, gyönyörű egyenletes mintával:
Apukám felszerelte saját maga készítette madáretetőjét a kertben:
Nagyon pöpec kis házikó:
Faládákból, dobozokból készült.
Egy kis búza és napraforgómag. Ennyit igazán megtehetünk kis barátainkért.
A bokrok leveleit mintha csipkemintával körbehorgolták volna, gyönyörű egyenletes mintával:
Apukám felszerelte saját maga készítette madáretetőjét a kertben:
Nagyon pöpec kis házikó:
Faládákból, dobozokból készült.
Egy kis búza és napraforgómag. Ennyit igazán megtehetünk kis barátainkért.
Most élsz
Máté Péter - Most élsz
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)